2011. március 31., csütörtök

Ez+az


Készülődik a cseresznyefám!



Új barátaim a nyuszi, a liba, a pillangó és egy szivecske. Renátától kaptam őket.
A nyusziról még egy közeli:


Ezt a virágot pedig Marcitól kaptam, még nőnapra.



A gólyanaplóban megkezdődött a névadás Halász új párjának. Nagy Karcsit idézve: "hamarosan Ő is híresség lesz, ezért nem nevezhetjük egyszerűen csak tojónak." :) A névadás úgy történik, hogy először lehet javasolni neveket, majd ebből 10 lesz kiválasztva, amire a neten lehet szavazni. Így történik mindig a gólyák névadása. De most a 10 nevet öt nagyhalászi fogja kiválasztani, akiknek valamilyen köze van a gólyákhoz. Én leszek az egyik! :))) Itt is szeretném megköszönni, mert én ezt nagyon megtisztelő feladatnak tartom!
( Ma beleolvastam a javasolt nevekbe. Már megvan a kedvencem! De van egy-két olyan ötlet... )

Holnap már péntek! Szép hétvégét kívánok mindenkinek!

Tipitá

2011. március 28., hétfő

Végre megérkezett

... Halász, a mi gólyánk!! Negyedik éve működik Nagyhalászban a gólyakamera. Ma már az egész világ ismeri a gólyáinkat. Napok óta várjuk Halászt, mert ilyenkor szokott érkezni. Tavaly sajnos nagyon rossz évük volt a gólyáknak, mert Harmat, a tojó elpusztult és még két fióka. Mindannyian a rossz időjárás áldozatai lettek. Harmat az erős szélben hozzáért egy vezetékhez, ami kb. öt centiméteres szakaszon nem volt szigetelve. Két kisgólya pedig a sok eső miatt pusztult el, állatkórházba is vitték őket, de már nem lehetett segíteni. Ezek után Halász felnevelte Gyöngyhalászt és Gyöngyharmatot és ősszel útra keltek. A kamera tanúsága szerint egy tojóval tért vissza Halász és már hozzá is kezdtek a családalapításhoz! A gólyanaplóban Nagy Károly írásai alapján lehet nyomon követni az eseményeket, illetve Karcsi elmagyarázza a dolgokat, ha valami történik. A gólyakamera képeit meg naponta nézegethetjük! A gólyanaplóban még nem írt Karcsi, hogy tényleg Halász jött haza, de szerintem igen, mert nagyon otthonosan mozgott!

         Harmat egy tavalyi képen.


Az egyik kedvenc képem. 2008-ban az egyik fióka, Csucsor(ka) úgy gondolta, hogy pár napig a szomszéd kertben tanyázik. (A kamerán keresztül látszik is ez a terület.) Nem volt semmi baja, csak valószínűleg nem volt kedve repkedni. Vittek neki minden nap friss halat, így érthető. A képen éppen a testvérei látogatták meg.:))


Halász 2009-ben. Egy kicsit koszos, de nagyon szép!

Ezeket a csodálatos fotókat Nagy Károly készítette, aki az egész program lelke, koordinálója.




Ezt a fotót pedig a kolléganőm fotózta tavaly a templomtoronyból. A fészekben Gyöngyhalász és Gyöngyharmat van kinyúlva gyűrűzés után, és már visszatért Halász is. Amíg a fiúk gyűrűztek, ő a közeli lámpaoszlopról figyelte az eseményeket. Mi meg a templomtoronyból.:)


Halász tehát visszajött, egy új párral. Várjuk a tojásokat, aztán a fiókákat stb., stb...


2011. március 17., csütörtök

Isten veled...


Forrás: MTI/Kovács Attila

Most kaptam, a szörnyű hírt, hogy autóbalesetben meghalt Arnóth Sándor országgyűlési képviselő.

Én 84-ben ismertem meg Sanyit, amikor elkezdtem a Nyírség táncegyüttes próbáira járni. Ő a nagyok közé tartozott, több értelemben is. A fiúk között a legmagasabb volt, illetve már régebben táncolt, tehát mindenféleképpen kijárt neki a tisztelet! Nagyon szerettem, mert rendes, jó humorú, becsületes ember volt. Ott voltunk az esküvőjükön, mert Jutka a felesége is táncos volt. Egyszer, egy mikulás alkalmával az ő nevét húztam ki. Egy bögrét kapott ajándékba. Az utóbbi években, amikor a jubileumi műsorok alkalmából találkoztunk, mindeg emlegette, hogy még megvan a bögre...
" Gyere a szügyömre Banya!" mondata mindig a fülembe cseng, amit egy találkozás alkalmából mondott, miközben úgy megölelt, hogy ropogtak a csontjaim.
Nagyon fogsz nekünk hiányozni!! Az Oláhos már sosem lesz az igazi!

Isten veled Drága Arnóth Sanyi!!

2011. március 16., szerda

Kerti örömök

Ma ástam. Na ez nem teljesen öröm, mert nem is nagyon tudok, meg nem is könnyű. Ha az Apukám látott volna, lehet, hogy röhögő görcsöt kap, de minimum elmondja az épületes sztorit rólam, amely szerint általános iskolás koromban bőgve közöltem, hogy "nekem nehehem kell kehheertees háááz, ééén nehehem fohogom a föööldet túúúrni!" A történet a következő: A 70-es évek vége felé a szüleim vettek egy telket Túristvándi határában, ami a család történetébe birtok néven vonult be. Szép kis telek volt, a végén a Túr patak csörgedezett. Mivel ugye Szatmárban vagyunk, természetes, hogy almafával lett beültetve. Amikor a fák még kicsik voltak, mást is lehetett termelni. Így egyik nyáron uborkával lett beültetve. A növény alapvető tulajdonsága, hogy szúr, illetve, gyorsan nő, ezért két naponta szedni kell. Mert ugye eladás szempontjából a kicsike uborkák a legjobbak. Tizenéves fejjel nagyon-nagyon-nagyon utáltam ezt a munkát. Na, ekkor hangzott el a bizonyos mondat, amit amióta kertem van Apukám minden évben legalább egyszer előad, J. nem kis örömére. Én különben nem emlékszem rá. Az uborkához visszatérve, a szüleim is alig várták, hogy vége legyen, mert a szedés után következett az éjszakába nyúló válogatás, majd a másnapi leadás, aztán minden kezdődött elölről.
2006-ban költöztünk be a házunkba, amihez jó nagy kert is tartozik. Itt van az én konyhakertem, amit nagyon szeretek. Hétvégén már megmetszettem a málnát és a szedret. Ma pedig elhatároztam, hogy legalább egy ágyást felások, hogy tudjak hagymát duggatni, salátát meg retket vetni. A föld még annyira vizes, a kert egy részén áll a víz, hogy géppel még nem lehet rámenni. Ezért maradt az ásás. De jól esett. Jó kis testmozgás, és jobban ment, mint vártam. Holnapra valószínűleg megérkezik az eső és nem tudom folytatni a munkát, de akkor is előrébb vagyok. 
Még egy "nagyszerű" hír:  már vannak szúnyogok. Nem tudom hogy honnan, miért nem fagytak meg, hol teleltek, mikor keltek ki, de nálunk vannak!! Tavaly a sok eső miatt volt időszak, hogy szinte nem lehetett lemenni a kertbe. De az idén jobb lesz! Remélem!

Tipitá

2011. március 15., kedd

Március 15.

Szombaton, 12-én, játszóházat tartottam, ahol az ünnepre készültünk. Ismét a Praktika újság volt a segítségemre, mert a csákó és a kalap ötletét onnan vettem. Annyira lelkesen készítették a kislányok a kalapot, a legények pedig szerintem egész hétvégén használták a csákót, sok-sok ütközetben. :) Megtanulták a kokárda színeinek helyes sorrendjét is és mindenki választhatott, hogy melyiket használja. A kicsihuszár wc-papír gurigából készült, szinte percek alatt.





 

További szép napot!
Tipitá

2011. március 14., hétfő

Lúdas Matyi és a Tündér

Egy újabb oldalt mutatok:


A Mint a régi szép időkben kihívásra készítettem. Az volt a feladat, hogy bújjunk valaki bőrébe és alkossunk az ő stílusában. Én Izzie-t választottam, akinek imádom a munkáit! Természetesen meg sem közelítem, de azért jó volt próbálkozni.
A képen Marci van és az ovis társa, Lara az ovis farsangon. Marci nagyon feszített a bőujjú ingben és gatyában. Ha nem tapasztalnám, el sem hinném, hogy ezek a ruhadarabok már az ilyen kicsi embert is megtanítják a viseletükre.

Még egy kép! Virágzik a kertemben a krókusz! Ugye milyen szépséges?


 Szép ünnepet holnapra!

Tipitá

2011. március 13., vasárnap

Együtt 16 éve



Legújabb oldalam Yabo kikívásra készült, ahol az volt a feladat, hogy a Valentin.napi kitből kellett valamit felhasználni. A lakatot, a komment kártyát és azt a kör bigyót ( a szkreppesek megköveznek, hogy nem tudom a nevét!) használtam. Az alap is Yabo-s karton, a színes pedig a tavalyi táborból maradt. Imádtam, mert annyira szép színe és mintája van. Meg a hátoldalának is. Nem is tudom miért gyártanak ilyen kétoldalas lapokat, amit az ember alig mer felhasználni, mert mind a kettő tetszik neki. A bordó gyönyörű szalagot most kaptam Adrienntől. A kommentet elrejtettem a kép alá, igazából nem titkos, csak nem tetszett sehol sem.
A kép 2004-ben készült, amikor raftingolni voltunk Ausztriában. Ilyen szupi idő volt. A napot elutazásunk előtt láttuk csak, különben szemerkélt az eső, hideg volt stb. Tiszta kirándulós, sőt raftingolós idő! De ettől függetlenül életem egyik legnagyobb élménye. A fotó az első túránk utáni sétán készült. (Ekkor még nem nagyon fájt a karom,.Éjszaka annál jobban.)




További napsütéses szép hétvégét kívánok mindenkinek!

Tipitá



2011. március 10., csütörtök

Egy jó csütörtök

Mára szabadságoltam magam. (Ez az előnye, ha valaki főnök. :)) Természetesen háromnegyed hétkor kipattant a szemem. Ez nálam mindig így van, ha lehetne aludni felkelek, ha kelni kell, húz az ágy. Délelőtt kitakarítottam, sütött a nap és olyankor még nagyobb kedvem van. Készítettem rakott krumplit. J. kedvence, és sütöttem palacsintát. Kora délután van és még rengeteget tudok alkotni! Juhé!

Végül egy rejtvény. Mi ez??


További szép napot!

Tipitá

2011. március 7., hétfő

Színek bűvöletében - Egy kiállítás képei

Szombaton kiállításmegnyitó volt nálunk. Iványi Éva és Molnár Mónika munkáit láthaják az érdeklődők, három héten keresztül. Mindketten selyemfestéssel foglakoznak. Évike, aki a szomszédasszonyom volt hét évig Nyíregyházán, pár éve kezdett selymet festeni. Az első kiállítására a csodálatos mandalaképeit hozta el. Mónika sokfajta technikával foglalkozik és nem csak selyemre fest. Olyan szépséges zöld kendőket hozott, hogy nagyon-nagyon szép. :) Szeretem, amikor kiállítás van nálunk. Mindennap megnézem, elbámészkodom...
Mutatom a képeket!

Iványi Éva mandalaképei:









Molnár Mónika munkái:







Napsütéses szép hetet kívánok nektek!

Tipitá

2011. március 6., vasárnap

Én vagyok az...




Hallgassátok ezt a "drága jó muzsikát", és nézzétek, milyen boldogak ezek az emberek, miközben zenélnek! (Igaz, hogy Pici bácsit nem igazán lehet érteni, de őt így is szeretjük:)!)

Napsütéses szép vasárnapot kívánok nektek!
Tipitá

2011. március 3., csütörtök

Saláta


Az utóbbi időben rákattantam a salátákra. Vacsorára ezt eszem. A képen látható a következőket tartalmazza: 1 jégsaláta, 1 alma, feta jellegű sajt, dió, mazsola és egy kis oliva. Finom volt. Az összetevőket a hűtő tartalmától függően változtatom. Volt már, hogy tettem bele főtt tojást vagy sült csirkemellet is. Egy csésze teával kitűnő. Nálam most a legfontosabb, hogy hatig vacsorázzak és utána se legyen eszegetés. Ki lehet bírni.:( A salátához visszatérve, az lesz majd az igazi, amikor a kertemben termett salátát ehetem! Az időjárást nézve, erre azonban még nagyon sokat kell várni!