MÜPA - ÉAO

Ha nekem egyszer azt mondja valaki, hogy ilyen lesz, biztos nem hiszem el.
Ének-zene tagozatos általános iskolába jártam, állandóan énekkaros voltam. Aztán gimiben is állandóan énekeltünk minden ünnepségen, mert ugye mi z-sek voltunk. :) Utána sok-sok idő kimaradt, majd 20 éve megalakult nálunk a nőikar, aminek természetesen rögtön a tagja lettem. Mert talán már hiányzott is a közös éneklés. Idén januárban kiléptem a kórusból, mert már nem éreztem jól magam. Nagyon nem. Kicsit lelkiismeret furdalásom van, mert két altos maradt, de önző módon csak magamra gondolok ebben a témában.

És most itt volt az Énekel az ország. Ősszel kellett jelentkezni, és a kórusunkból egyedül én mondtam, hogy megyek. Aztán szerencsére el tudott jönni Jofi is, az altos társam. Karvezetőnk másik kórusának tagjaival mentünk, jó társasággal.

Az élmény fantasztikus, felemelő, csodálatos, életre szóló, megismételhetetlen. Mivel ezt a két darabot, Kodály: Budavári Te Deum, Rossini: Kis ünnepi mise, csak egyszer énekeltük így el a MÜPÁ-ban. Aki állandóan kórusban énekel, még azt sem tudja elképzelni, míg át nem éli, hogy ez milyen. Mert itt 400-500 dalos szólal meg egyszerre. Borzongott a hátam rendesen! :) Ez az élmény nagyban köszönhető Hollerung Gábornak, aki a próbákat, koncertet levezényelte. Imádtuk minden beszólását, kirohanását, poénját, menetelését, meneteltetését, táncolását, kiakadását, földbe döngölését és az angyalok közé emelését!
Kibírtam a majdnem négy órás próbát állva és a 2 órás koncertet is, pedig féltem tőle. A fizikai fájdalom pedig már a múlté, maradnak a csodálatos emlékek...

A koncert óta egyfolytában énekelek magamban, meghallgatom a darabot és nagyon-nagyon várom a videofelvételt. :)
Hálás vagyok mindenkinek, hogy ennek a részese lehettem.

 Szombati próba, már zenekarral, szólistákkal.

 Este, egy kis Duna-parti séta
 Bizonyiték, hogy én-fotó :)
 Itt lesz holnap a koncert
 Másnap reggel, indulás a helyszínre
 Ahol a nagyok is bejárnak
Minden szabad pillanatban mindenki fotózott. :) Jóhogy!  






 Így pihen egy kórista fellépés előtt
 Fellépés előtti beéneklés kezdete. Az én helyem, ahol Jofi - fekete ruhás áll.
 Ottan álltunk egymás mellett! 
 Bevonulásra várva. Muszáj volt fotóznom, hogy teljen az idő és levezessem a feszültségem. Ilyenkor van az, hogy nem tudod, hogy kell-e még pisilni, vagy szomjas vagy, vagy ki kell fújni az orrod, vagy jaj...
Mentett kép. Gábor a darabokról mesél a közönségnek. Nemsokára kezdünk. 
Ott állok! Én látom magam! :)


A bőröndöm két hete a szoba közepén. De még nincs elpakolva, mert este ismét csomagolok. Holnap repülünk Írországba! :) :) Majd mesélek! 

Szép hétvégét!
Tipitá

Megjegyzések

  1. engem meg megesz a sárga irigység:))))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jövőre gyere! :) csatlakozol egy kórushoz és kész! :) :)

      Törlés
    2. tavaly és tavalyelőtt is ott voltunk a kórusommal:)♥
      idén a betegségem miatt kimaradtam

      Törlés
  2. Kár, hogy vége... Nagyon várom már a következő hátborzongató élményt. Írországban érezd nagyon jól magad és énekelj! Agnus dei 😇

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése