A fb-on már régóta kering az a kihívás, hogy népszerűsítsük az irodalmat, az olvasást. Már engem is megtalált többször, és szorgalmasan osztottam meg fotókat a kedvenc könyveimről napokon keresztül. Szeretem nézni, nyomon követni az ismerősök kedvenc könyveit is, aztán néha értekezünk is róla. Nemrég az egyik ismerősöm a Horváth Ilona szakácskönyvét posztolta, ami rengeteg kiadást megélt és nagyon sokan ismerjük. Nekem is van, Nagymamáé volt, 56-os kiadás. És használom is, egy-két receptjét. Imádom a háztartási praktikáit és tanácsait, bár már régen olvasgattam.
Az a könyv, amit az ismerősöm mutatott, már elvesztette a fedelét. Én akkor odaírtam a képhez, hogy ezt könnyen meg lehet csinálni, pótolni, hogy még sokáig jó érzés legyen kézbe venni a könyvet. Osztottam az észt. :) Aztán a tettek mezejére léptem. Mert kiderült, hogy nekem is vannak ilyen agyonhasznált, elszakadt borítójú receptes könyveim. Az egyikben a kedvenc almáspite recept, Édesapának mindig ezt sütöttem. :)
Előszedtem a könyveket új ruhába öltöztettem őket.
Csodálatos folyamatot vittél véghez. Háromszor is átolvastam a bejegyzést, és néztem a képeket. Horváth Ilona szakácskönyve nekem is megvan, de még jó állapotban. Vilma néni háztatási tanácsadója anyunak megvolt, de már nem tudom, hol van. Ez utóbbi még a nagymamámé volt.
VálaszTörlésNeked is jó hosszú hétvégét kívánok!
Örülök, hogy tetszik! Köszönöm! :)
TörlésMinden, ami könyv, nagyon megdobogtatja a szívem. (Nem csoda, 16 évig dolgoztam a nagynevű debreceni Alföldi Nyomdában fényszedőként.) Ahogy olvastam a bejegyzésedet, egyre nagyobb izgalommal vártam, hogy mit fogok látni, mert abban biztos voltam, hogy valami scrapbook megoldással fogod "meggyógyítani" a könyveket. Igazán mondom, hogy mindkét könyv nagyon mutatós lett. Így még újabb ötven évig biztonsággal forgathatja, aki majd megörökli Tőled. (Nekem is van 70 éves süteményes könyvecském, édesanyámtól örököltem, azt sajnos elfelejtettem tőle megkérdezni, hogy ő kitől örökölte? Mostmár ez is titok marad.)
VálaszTörlésÖrülök, hogy tetszik! :) Az sajnos egyenlőre jó kérdés, hogy tőlem ki fogja örökölni, de szeretném majd egyszer továbbadni valakinek. :) Amikor készítettem, ez eszembe is jutott. Mostanában többször gondolkoztam ezen, hogy csinálom ezt a sok mindent, aztán mi lesz majd vele. Jó kérdés. Azt hiszem, nem kell még ezzel foglalkoznom.
TörlésDebrecenben a Csokonai Színház mögötti kis téren felállítottak két éve egy fém könyvszekrényt. Én oda még nem tudtam olyan dolgot betenni, ami ne talált volna gazdára. Bár nem szabályos, hogy "becsempésszek" oda 6 személyes kávéscsészét aljjal, vagy jó állapotú női táskákat, de mint a kakukk, este le szoktam tenni oda dolgokat, hadd örüljön neki valaki, ha már nekem nem kell. Oda ilyen gyönyörűségeket ha letennénk, kb. egy perc alatt gazdára találna. De ahogy írod, még messze vagy a "hagyatékolástól". Élj jó sokáig egészségben, és készíts ilyen gyönyörű dolgokat. De soha ne feledd megmutatni nekünk, akik csak gyönyörködni tudunk más kézműves csodáiban.
Törlés