Elkezdődött...

...a kert-projekt.
Van nekünk egy jó nagy kertünk. A méretét nem tudom. :)
Amikor 14 éve (!! de sok már kimondva is) ideköltöztünk, az elején konyhakertet alakítottam ki. Nem volt egyszerű, mert fel volt szántva, és ki kellett alakítani az ágyásokat, utakat. Jó sokat dolgoztam vele. J. már az elején kijelentette, hogy nem csinál semmit sem, mert nem szereti az ilyenfajta munkát. (Azért szokott segíteni.)
Azóta sokat változott a konyhakertem. Van két diófám, egy csemete, málna, szeder, két akácfa, ribizli, köszméte, áfonya, som. Az ágyások már régen átrendeződtek vagy eltűntek. Tavaly készült egy magaságyás, most még egy, és még szeretnék egyet. Igazából az epernek szántam, mert az eperágyásaim és így a rengeteg eprem is eltűnt sajnos. (Ennek egyik oka, hogy augusztus végén, szeptember elején, amikor az epret kellene telepíteni vagy le sem tudtam menni a kertbe az allergiám miatt, vagy olyan szárazság volt, hogy egy kapavágást nem lehetett a földbe tenni, vagy a kettő együtt állt fenn.) Aztán rájöttem arra is, hogy tökjó a magaságyásba bármit ültetni. Na, majd meglátjuk!

Tavaly azonban mást határoztam el. Az egész kertet szeretném művelni. Pontosabban levendulát és gyógynövényeket akarok telepíteni. Vad álmok :) :).
A kert nagy részét a szomszédunk művelte eddig, minden évben kukoricával volt bevetve. Tavaly felszántotta és "visszaadta" a földet. Ősszel már nem tudtam levendula töveket rendelni, de most a karantén alatt megláttam a Pannonhalmi levendulás hirdetését és rendeltem is francia és angol levendulát is. Még az ünnepek előtt kiszállították én pedig hozzákezdtem az ültetéshez. Előtte kitanulmányoztam Szántó Ági útmutatásait. (Ő nagyon sok mindent tud a levenduláról, 26 éve termeszti. Ismerem Ágit, már többször utaztunk együtt:) )
Nem kis munka volt. A derekam egészen jól szétment. A kertben inkább agyagos a talaj. A teteje porzik, de lejebb vizes, ragad. Ezt nehezíti még azt is, hogy ezen a területen évekig kukoricát termesztettek, aminek a szára benne van a földben, nem rohad el gyorsan. A levendulát iszapolással kell ültetni, tehát még vizet is kellett hordanom. Szóval az ünnepek alatt szépen elszórakoztam az ültetéssel.
Bár néha nagyon fújt a szél - kelet felől, és csak remélem, hogy a csernobili erdőtűz által felkavart rádióaktivitás mégsem sugárzott nagyon, ahogy azt Tvrtko is állítja - és hideg volt és küzdöttem az elemekkel, de minden kis levendulám a helyére került.
Mindegyiket megkértem ültetés közben, hogy foganjanak meg szépen, eresszenek gyökeret itt, ebben a földben, nagyon jó gazdájuk leszek. :)

Ilyen a kert. 

Innen kezdődik majd a levendulás. :) 

Csodás naplementékben volt részem :) 

Az első sor

Mindeközben Nyafi és Pötyi a mulcson szundikált, vagy körülöttem rohangált. Az utóbbit képtelenség lefotózni, ezt sem volt könnyű, mert Pötyi nagyon résen volt, attól féltem kiugrik a ládából. 

Azóta már ültettem, vetettem, virágot rendeztem az udvaron. Csak azokról nincs fotó. Most várom, hogy a hidegfront tovaszálljon és folytatni tudjam a munkát. 

Szép napokat! 

Tipitá - Erika